A zafírkristály drága termék, amelynek előállításában mesterségesen termelt zafírokat használnak. A zafír átlátszó ásvány, szuperkemény kristályos formában. Szerkezetétől függő szennyeződésektől függően, különböző színű lehet: ibolya, zöld, sárga, narancs vagy piros.
A legértékesebb zafír a kék, de a vörös kristályt már rubinnak hívják. A zafírkristály gyártásában színtelen (tiszta) kőket használnak.
Mesterséges kristály
A zafírot ugyanúgy bányozzák fel, mint a hagyományos fosszilis értékes ásványokat. Az azonos nevű poharakban, amelyeket nem ékszerkészítésre szántak, a természetes kő helyébe a szintetikus anyag kerül. A huszadik század elején egy francia kémikus, Augustus Verneuil hozta ki a világ első mesterséges zafírkristályát. A kőgyártási eljárást, amelyet ő talált ki, korunkban használunk. Az alumínium-oxidot magas hőmérsékleten hevítik és egy ideig nagy nyomás alatt tartják.
Fizikai tulajdonságok
A zafírkristály nagyon tartós és nehezen feldolgozható; vágásánál speciális gyémántfűrészeket használnak. A Mohs skála szerint (az anyagok keménységét becsüljük meg) a zafírkristály 9 egységből áll, összehasonlításként az edzett acélból 8 egység van. Ez az üveg szinte lehetetlen megkarcolni. Tulajdonságai miatt széles körben elterjedt a mindennapi életben és az iparban.
